Sokszor vita tárgya,hogy szabályos-e valaki meghatalmazása? Főleg ha a meghatalmazásokkal többség alakul ki..

BH+ 2012.9.385 A társasházi tag által tulajdonostársának a közgyűlésen való képviseletére adott meghatalmazás kellékei; a közgyűlés határozatképességének vizsgálata, ha a tagok egy részét a közgyűlésen meghatalmazott képviseli. A közgyűlési jegyzőkönyv elkészítésének módja [2003. évi CXXXIII. tv. 33. § (3) bek., 36. § (1) bek., 38. § (1) bek., 39. § (1) bek., Ptk. 222. §, 223. §].
A felperes - aki az alperes társasház III. emelet 2/A. szám alatti lakásának a tulajdonosa - keresetében a 2006. június 21-én tartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte. Keresetét arra alapította, hogy a közgyűlés összehívása és a határozathozatal nem a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Tht.), valamint a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően történt, mivel némely tulajdonostárs nem kapott meghívót, továbbiak meghatalmazása pedig hiányzott vagy érvénytelen volt. A közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását a Tht. 42. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással, kisebbségi érdekének lényeges sérelme miatt is kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2006. június 21-i közgyűlésén hozott határozatok érvénytelenek. Az ítélet indokolása szerint a meghatalmazások szabálytalanságai miatt a közgyűlésen csupán 4948/10.000 tulajdoni hányad képviseltette magát, a közgyűlés tehát nem volt határozatképes, így a meghozott határozatok a Tht. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelenek.
A másodfokú bíróság - az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével - az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elutasította a keresetet. Indokolása szerint a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlési határozatokat írásba kell foglalni, ezért a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás is csak írásban érvényes. A Tht.33. §-ának (3) bekezdése szerint a meghatalmazásra irányadóak a Ptk. 222-223. §-ai, amelyek nem írják elő érvényességi kellékként a keltezés feltüntetését; a meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazás mikortól meddig érvényes. A Ptk. 223. §-ának (2) bekezdéséből (amely szerint eltérő kikötés hiányában a meghatalmazás visszavonásáig érvényes) az is következik, hogy ha magából a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás az azt tartalmazó okirat kiállítását megelőző és az azt követő eljárásra is vonatkozik. Mindezek szerint A. F. E. és J. S. által adott, keltezéssel el nem látott meghatalmazások szabályszerűek, ezért 153/10000 és 160/10000 tulajdoni hányadaikat figyelembe kellett venni a határozatképesség megállapításánál, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A másodfokú bíróság további indokai szerint téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság atekintetben is, hogy az alperes által a perben késve csatolt meghatalmazásokat, mint a közgyűlés szabályszerűsége mellett szóló bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni. A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése ugyanis csak akkor zárja ki a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését vagy késedelmesen benyújtott okirati bizonyíték értékelhetőségét, ha az az eljárás befejezését késleltetné. A perbeli esetben az alperes még az ítélethozatal előtt csatolta S. I.-nek, T. Z.-nek, valamint a B. és B. Kft. M. I.-nek és M. I.-nénak adott általános meghatalmazását, ezért ezeket az okiratokat a bizonyítékok köréből kirekeszteni nem lehetett. Mivel a határozatképesség megállapításánál így további 342/10000, illetve 368/10000 tulajdoni hányadot kellett számításba venni, az elsőfokú bíróság által említett 4606/10000 tulajdoni illetőséggel szemben 5623/10000 tulajdoni hányad képviseltette magát a közgyűlésen, tehát határozatképes volt.
A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat nem a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően mérlegelte. Hangsúlyozta, hogy az egyes tulajdonostársak részére adott meghatalmazások "nem jogszabályszerű, és nem hiteles magánokiratokba vannak foglalva". A keltezés hiánya miatt nem tűnik ki egyes meghatalmazásokból, hogy melyik közgyűlésen történő képviseletre szólnak, több okiraton a meghatalmazott aláírása sem szerepel. A gazdasági társaság tulajdonostársnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §-ának (3) bekezdése és 32. §-a értelmében cégszerű aláírással kellett volna ellátnia a meghatalmazást. Az érvénytelen meghatalmazásokkal képviselt tulajdoni hányadok figyelmen kívül hagyásával a tulajdoni hányadok szerint számított jelenlét nem érte el az 50%-ot, ezért a Tht. 36. §-ának (1) bekezdése és 38. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlés nem volt határozatképes. További érvei szerint "előfordulhatott" az is, hogy a külföldi tulajdonostársak nem vagy nem megfelelő időben kapták meg a közgyűlésre szóló meghívókat. Kifogásolta azt is, hogy a közgyűlés jegyzőkönyve a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése ellenére nem a közgyűlésen készült, nem rögzítették a távozó tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát sem, habár a levezető elnöknek a határozatképességet minden egyes határozati javaslat előtt meg kellett volna vizsgálnia. Kifogásolta, hogy az intéző bizottság elnökének megválasztott T. Z. csak a későbbiekben szerzett tulajdonjogot és köztartozás is terhelte, az eljárás elhúzódása pedig lehetővé tette a hiányzó meghatalmazások pótlását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és költségeinek megtérítésére irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé, a jogerős ítélet azonban nem jogszabálysértő.
Helytálló a másodfokú bíróságnak a társasházi közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazással kapcsolatos jogi álláspontja. Mivel a meghatalmazásnak a Tht. 33. § (3) bekezdésébe és a Ptk. 222-223. §-aiba foglalt előírásoknak kell megfelelnie, s ezek az előírások csupán a meghatalmazás írásba foglalását követelik meg, további - tartalmi vagy alaki - követelményt nem támasztanak, a közgyűlésen a közös képviselőnek kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott írásbeli meghatalmazás (annak tartalma alapján) alapot ad-e a tulajdonostárs képviseletére, azt azonban nem, hogy a meghatalmazás megfelel-e a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti jogviszonyra irányadó jogszabályoknak, e jogszabályok speciális formai követelményeinek, mivel ez a meghatalmazó és a meghatalmazott belső jogviszonyára tartozó kérdés. Ha tehát a gazdasági társaság tulajdonostárs ad meghatalmazást a közgyűlésen való képviseletére, meghatalmazása cégszerű aláírás nélkül, egyszerű magánokiratba foglaltan is érvényes.
A meghatalmazott aláírásának hiányában valóban nem lehet a meghatalmazást írásba foglaltnak tekinteni. A meghatalmazás azonban a meghatalmazó egyoldalú jognyilatkozata, így írásba foglaltnak tekinthető már akkor is, ha az azt tartalmazó okiratot a meghatalmazó aláírta, a meghatalmazott aláírása nem szükséges a meghatalmazás érvényességéhez. A Ptk. 223. § (2) bekezdésének megfelelően a meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes, tiltó rendelkezés hiányában pedig a közgyűlésen való képviseletre adott írásbeli meghatalmazás lehet általános és több közgyűlésre szóló is. Ha a meghatalmazást a közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolták, akkor az érintettek feltehető akaratának megfelelően az adott közgyűlésre szólónak kell tekinteni.
Az egyes meghatalmazások hiányának vagy érvénytelenségének a határozatképesség szempontjából van jelentősége. Ha a közgyűlés a jelenlévő és a szabályos meghatalmazással képviselt tagok számánál fogva határozatképes, a közgyűlésen hozott határozatok akkor is érvényesek, ha egyes tagok által adott meghatalmazások érvénytelenek voltak, s ezért azokat a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kellett hagyni.
Ha az érvénytelen, de a közös képviselő által érvényesnek mégis elfogadott meghatalmazással jelentkező álképviselő eljárását az, akinek a nevében eljárt nem kifogásolja, vagy kifejezetten jóváhagyja, akkor a társasház másik tagja nem érvényesítheti a képviselt tag jogait, azaz nem hivatkozhat arra, hogy valamelyik határozat a képviselt tag jogainak sérelmével jár. A kisebbségi érdekeinek lényeges sérelmére hivatkozó tulajdonostárs csak a saját érdeksérelmére hivatkozva, saját nevében érvényesíthet igényt, azaz kérheti az adott közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Ha egyes külföldi tulajdonostársakat nem hívtak meg a közgyűlésre, ezt az érintett külföldi tulajdonostárs sérelmezheti, nem a felperes. A tulajdonostárs meghívásának hiányát vagy szabálytalanságát más tulajdonostárs, így a felperes is, csak abban az esetben kifogásolhatja, ha a meghívás elmaradása (szabálytalansága) a határozatképességet befolyásolja.
A Tht. 39. §-ának (1) bekezdése írja elő, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre irányadó tartalmi követelményeket a Tht. 39. § (1) bekezdésének a-e) pontjai tartalmazzák. A jegyzőkönyvbe a közgyűlésen hozott határozatokat ugyan "szó szerint" kell felvenni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegyzőkönyvnek - végleges formájában - feltétlenül a közgyűlésen kell elkészülnie, hiszen igen gyakori, hogy a helyszínen nem biztosíthatók az ehhez szükséges feltételek. Célszerű lenne, hogy a jegyzőkönyv aláírása még a közgyűlésen megtörténjen, nem ütközik azonban a Tht. előírásaiba, ha a jegyzőkönyvvezető a közgyűlésen készített feljegyzései alapján utólag szerkeszti meg a jegyzőkönyvet, s a jegyzőkönyv az ekként elkészített "végleges" formájában kerül aláírásra.
A felperes a jegyzőkönyv hiányosságaként kifogásolta, hogy az nem tartalmazza a később érkezők és az előbb eltávozók tulajdoni hányadát. Ez valóban lényeges, a jegyzőkönyvben rögzítést igénylő körülmény, ám a felperes evonatkozásban sem tett tényszerű, bizonyítható előadást, ezért tényállásként nem állapítható meg, hogy a megjelentek személyében változások történtek, így az sem, hogy a változások befolyásolták a közgyűlés határozatképességét.
A felülvizsgálati kérelem további érvei kapcsán rámutat a Kúria, hogy a felperes T. Z. megválasztásával kapcsolatban határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a hiányzó vagy érvénytelen meghatalmazások pótlására (azaz előzőek szerint: az álképviselő eljárásának utólagos jóváhagyására) a Ptk. 221. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít.
Mindezek szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv.I.20.112/2011.)